Kevesebb pénz jut bormarketingre
A tavalyi alacsonyabb termés, illetve a visszaesett fogyasztás miatt kisebb összeg folyhat be a bor forgalomba-hozatali járulékból, ezért az állam is kevesebbet költhet bormarketingre. A tavaly újjászervezett Bormarketing Bizottság a pályázatok kiírásakor a belföldi fogyasztást élénkítésére koncentrál azzal, hogy a hétköznapok természetes, megfizethető részeként mutatja be borfogyasztást – mondta Simon Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója.
Ezt célozza a Borszerda és a Fröccskampány is – mondta Simon. A hazai termelésű borok túlnyomó része ugyanis belpiacon talál gazdára, a marketingre rendelkezésre álló, a borforgalmazási járulékból befolyó évi hozzávetőleg 1-1,5 milliárd forintos keretből ugyanis komolyabb nemzetközi, vagy akár hazai marketingkampányra nem futja. Elég csak a sörgyárak idei ízesített sörökkel kapcsolatos kampányköltését összevetni a bormarketingével – tette hozzá a Bormarketing Bizottsági döntések lebonyolításában titkársági feladatokat ellátó AMC igazgatója. Az viszont biztosítható a Bormarketing Alapból, hogy a jelentősebb nemzetközi kiállításokon önálló standdal mutatkozzon be Magyarország, és azon belül az egyes borvidékek.
Az idén a 2010-es terméskiesés, és a vásárlóerő csökkenése miatt várhatóan kisebb lesz a bormarketingre fordítható összeg is. Azt, hogy a második félévben milyen kampányok és mikor indulhatnak, elsősorban az augusztus közepi forgalomba hozatali járulék-befizetéstől függ, amely eredményeit még csak most összegzik – mondta Simon. A tapasztalatok szerint egyébként ekkor érkezik a legnagyobb tétel az alapba.
Szerinte az is mérsékli a bormarketing eredményességét, hogy viszonylag kis összegből kellene 22 eltérő hagyományokkal, termelési kultúrával, és számos, nemzetközileg csak kevéssé ismert, vagy népszerű szőlő- és borfajtával büszkélkedő borvidéket népszerűsíteni. A nagyobb kampányokból pedig szükségszerűen kimaradnak a kisebb szereplők, vagy egyes specialitások. Ugyan vannak más célcsoportokra szabott akciók is: az uniós elnökséghez kötődő bormarketing fontos lépés volt, azonban egyes piaci szakértők szerint nem a leghatékonyabb, mivel a nemzetközi értékesítés inkább a kereskedelmi láncokon keresztül zajlik. A lengyel uniós elnökség alatt is kiemelt szerepet kap a magyar bor, de ennek hatásáról még nincsenek adatok, a közeljövőben fog eldőlni, hogy milyen tevékenységgel célszerű ezen pozitív hatást erősíteni – tette hozzá.
Emellett nem is a marketing jelenti a magyar borexport megalapozásának legköltségesebb részét, hanem a nemzetközi kereskedelmi láncokhoz való bekerülés, márpedig ez még Magyarországon sem egyszerű, vagy olcsó. Arról nem is beszélve, hogy ehhez jelentős mennyiségű, folyamatosan megbízható minőségben rendelkezésre álló, és a meglehetősen éles nemzetközi árversenyben is versenyképes borkészletekkel rendelkezzenek a borászatok.
A globális kínálat több mint kétharmada ugyanis palackonként 1-5 euró közti áron kerül forgalomba, ennél többet csak a minőségi borokért lehet kapni. A nagyobb mennyiségű minőségi bor értékesítéséhez azonban egyrészt nem elég ismert a szakmán és a nemzetközi borversenyek látogatói körén túl a magyar borászat. Másrészt a termeléskorlátozásra épülő minőségi borelőállítás hátulütője, hogy a viszonylag kisméretű hazai ültetvényekről nem lehet millió palackos tételben prémium minőségű bort exportálni.
Forrásunk ezúttal az elelmiszer.hu online magazin volt.
